Borostyáni Nándor
| Borostyáni Nándor | |
| Született | Bernstein Ferdinánd Alfonz Pál 1847. január 14. Szeged |
| Elhunyt | 1902. augusztus 5. (55 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Irma Troll-Borostyáni |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borostyáni Nándor, született Bernstein Ferdinánd Alfonz Pál (Szeged, 1847. január 14.[1] – Párizs, 1902. augusztus 5.)[2] magyar újságíró, író, Borostyáni Irma (1857–1911) írónő bátyja.
Életpályája
[szerkesztés]Borostyáni Alfonz (1817–1871)[3] tanító és Brada Mária fia. Tanulmányait a szegedi gimnáziumban és a Budapesti Tudományegyetem jogi és bölcsészeti karán végezte. 1869 és 1874 között az Ellenőr munkatársa volt. Eközben 1870–71-ben A Hon tudósítójaként hat hónapot Párizsban töltött; hazatérve a párizsi kommünnel rokonszenvező cikkeket írt. Fél év múlva visszatért s újra belépett az Ellenőr szerkesztőségébe. Hírlapírói pályáján mindig ellenzéki álláspontot foglalt el. A fúzió után a nagy lapoktól megvált és ellenzéki, demokratikus szellemben több lapnak is a szerkesztője volt. Így 1874 és 1878 között a Vasárnapi Ujság állandó, kedvelt tárcaírója, egyben a Politikai Ujdonságok segédszerkesztője volt; 1876 szeptembertől 1877 júniusig a Budapesti Napilapot, 1878 kezdetétől Lukács Bélával együtt (majd 1879-től 1880 közepéig egyedül) a Közvélemény politikai napilapot szerkesztette. 1881 és 1885 között a Pesti Hírlap vezérszerkesztője volt, és felelős szerkesztője 1883 és 1884 között Mikszáthtal együtt a Magyarországnak és a Nagyvilágnak. Szerkesztői tevékenységén kívül számos politikai, társadalmi, szépirodalmi cikkeket és tárcákat irt; dolgozott németül is. 1874-től, 1881-85 között a Pesti Hírlap vezető szerkesztője volt. 1893-ban Párizsba költözött. Publicisztikai tevékenységét mindvégig folytatta. Néhány politikai röpirata, útirajza és regénye is megjelent.
Felesége Troll Irma (1849–?) írónő volt. Lánya Borostyáni Irén Eszter (1875–?).
Főbb művei
[szerkesztés]- Riadó (röpirat, Budapest, 1878)
- Utazás a Duna jegén (regény, Budapest, 1884)
- A polgárháború felé (röpirat, 1885)
- Magyarország útirajzokban (Budapest, 1891)
- Három világrészben, rajzok a keletről (Budapest, 1891)
- Mindszenti Katalin, történeti elbeszélés (Budapest 1892. M. Szalon)
- A Don Juanok („tréfa”, előadták a Nemzeti Színházban 1891-ben)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keresztelési bejegyzése az 1847. évi szegedi római katolikus keresztelési akv-ben. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ „Meghalt Borostyáni Nándor”, Pesti Hírlap, 1902. augusztus 6., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Gyászjelentése (1871). (Hozzáférés: 2021. január 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A Pallas nagy lexikona
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.